PRIMA DÍJASOK MA
 
 
A legelső megyei Prima díjakat több, mint 10 éve adta át a VOSZ Veszprém megyei Szervezete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar elődje 1924. június 3-án alakult meg.  Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után 1923-ban az ajka környéki bányák egy Budapesten bejegyzett cég, az Ajkai Kőszénbánya Rt. tulajdonába kerültek. A részvénytársaság vezérigazgatója Arnold Alfréd, valamint az akkor kinevezett Valaska Ferenc bányafelügyelő személyében olyan vezetők irányítása alá került a helyi szénbányászat és a bányászközösség, akik nemcsak egyszerűen segítői, hanem kezdeményezői voltak a kulturális önszerveződésnek.
1924. január 3-án Valaska Ferenc bányafelügyelő összehívta a tiszti, altiszti kart és a munkásokat, amely gyűlésen zeneegylet megalakítására tett javaslatot. A rövid idő múlva megtartott közgyűlésen elfogadták az alapszabály végleges szövegét, és egyúttal megválasztották a zeneegylet első tisztikarát:
Elnök: Valaska Ferenc bányafelügyelő, Zenegondok: Bugsch László bányatitkár, Pénztárnok: Kiss Sándor
Karmester: Tisztl  Pál ny. ezreddobos lett.
A megalakult zenekar létszáma 16 fő volt. Így kezdődött  a  Bányász  Fúvószenekar előélete.
Az első karmester Tisztl Pál sokat fáradozott a zenekar összekovácsolásáért, feladata annál is nehezebb volt, mivel az egykori jegyzőkönyv tanúsága szerint a zenészek többsége analfabétaként kezdte. Kezdetben még munkaidő kedvezmény sem járt, csak szabad idejükben próbálhattak a zenészek, a megállapított minimális próbadíjat kaphatták.
1928-ban a zeneegylet elnöke Czekéliusz Günther lett, a távozó Valaska Ferenc után. Új karmestert választanak Svoboda Lajos első hegedűs személyében, akitől néhány hónap után Elek Mihály vette át a karmesteri  pálcát és hosszú éveken keresztül erős kezű karmestere volt a zenekarnak.
1945-50 között a zeneegylet alapszabály szerinti működésének feltételei lazulnak. Ezekben az években a zenekar szinte állandóan úton volt, segítette a fiatalok számára ma már idegenül hangzó, mit sem mondó falujáró mozgalmat. Hatásköre Celldömölkig kiterjedt. Ha a külső indíttatástól, körülményektől eltekintünk, egyfajta kultúrmissziónak is felfogható a zenekar életében ez a tevékenység.  Az 50-es évektől kezdve, továbbra is élvezve a medence bányaüzemeinek támogatását, a bányászzenekar állandó résztvevője volt a települési rendezvényeknek, a bányásznapi ünnepségeknek. A csingeri Feketegyémánt étterem körül, majd a 70-es évek elejétől a Parkerdőben tartott bányásznapok és főbb városi rendezvények, ünnepségek elmaradhatatlan résztvevői, hangulatteremtői voltak. Elek Mihály halála után, 1959-től  Bugár Nándor, 1979-től Horváth Zoltán karnagyok vezették a zenekart.
1987-ben egy fiatal, tehetséges zenetanár, Vörös János került a zenekar élére. Ő már a tanítványait is igyekezett behozni a zenekarba. A létszám és a színvonal is emelkedett. 3-4 évenként minősítő hangversenyeket tartottak, ahol arany, és kiemelt arany minősítéseket sikerült elérniük.
1990-től a Bányász Fúvószenekar alkalmazkodva a változó körülményekhez, de nem feladva az elődök által felvállalt célokat, újra egyesületi formában, 1999-től közhasznú szervezetként működik. Továbbra is résztvevői bányásznapi és Borbála napi ünnepeknek, megemlékezéseknek, valamint a város által szervezett főbb rendezvényeknek. A 80-as évek végétől kezdett kinyílni a világ, Ismertségünk is nagyobb lett, ennek köszönhetően Európa több országába is eljutottak. Többször zenélhettek Németországban, Ausztriában, Romániában, Horvátországban, Olaszországban, Szlovákiában.
2011. február 24-én újabb megpróbáltatás elé állította őket az élet, mert elhunyt Vörös János karmesterük, aki 24 éven keresztül volt zenei vezető. A szíve 51 éves korában fölmondta a szolgálatot. Emlékét ezernyi mozzanatban őrzik!  
2011-től a zenekar szakmai vezetését Szücs Krisztián látja el. Krisztián Vörös János növendéke volt, ismerte a zenekari tagokat, szakmailag átlátta a lehetőségeket, így az együttes méltó utódra talált személyében.
Még a Tatai Helyőrségi Zenekar tagjaként vállalta, hogy betanítja illetve levezényli a Vörös János emlékére rendezett hangversenyt. 2011 nyarán már a zenekar megválasztott és felkért vezetője, szeptembertől pedig az ajkai Zeneiskola főállású tanára. Munkássága alatt jelentős szakmai megújulás történt. A hagyományokat megőrizve, de szakmai szempontból rengeteg újítást bevezetve új arculatot teremtett. A kissé szigorúbb próbák, a nagyobb elvárások megtették hatásukat. A tagság elfogadta és megszerette a hatékonyabb munkát. Már 2011.szeptemberében bemutatkozhattak megújult műsorukkal az Unna városával kötött testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóján Németországban. A jól sikerült fellépést több megkeresés követte főleg a megyéből. (Falunapok, szüreti felvonulások és az elmaradhatatlan állami valamint nemzeti ünnepek.)
2012.januárja ismét a hagyományos farsangi koncertről szólt. Az együttes ismét kitett magáért, a város lakosai tömegesen vettek részt a népszerű, nagy múltra visszatekintő eseményen.
A megújulás egyik szembetűnő megnyilvánulása volt, amikor is 2013-ban közös lemezfelvétel készült a nagyhírű, ajkai kötődésű 30Y nevű könnyűzenei csapat vezetője, Beck Zoltán és dobosa illetve testvére, Beck László szólólemezén. Ízelítőt kaphatott Ajka közönsége ebből az anyagból a Zeneiskola 50 éves jubileumi koncertjén, ahol ismét együtt muzsikált az alkalmi formáció.
A zenekar 2014-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, mely jeles eseményről egy nagyszabású fúvóstalálkozóval emlékeztek meg. A projekt keretében megrendezésre került találkozóra meghívták azokat a környékbeli zenekarokat, akikkel az évek során baráti kapcsolatba kerültek, hiszen a közös zenélés még tovább erősíti az amúgy is szoros baráti szálakat. Nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy Ajka testvérvárosaival is ápolják a jó viszonyt, ezért a találkozó idején vendégül látták a Székelykeresztúri Polgári fúvószenekart, akikkel együtt ünnepelhették e jeles évfordulót.replika órák
Céljuk természetesen a zenekar hírnevének további öregbítése és a bányász, illetve fúvószenekari hagyományok ápolása.