A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven - 1988. február 20-án alakult meg, mint Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, kormánytól független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások (gyáriparosok, vállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok, közkereseti társaságok, stb.) országos gazdasági munkaadói érdekképviselete.

 

A VOSZ létrehozását elemi erővel az a gazdasági körülmény váltotta ki, hogy Magyarországon az 1980-as évek elejétől jöhettek létre az új magántulajdonú (korábban csak kisiparos és kiskereskedő magántulajdon lehetett) vállalkozási formák, melyeknek nem volt érdekképviselete és a meglévő kötelező érdekvédelmi szervezetekhez a létrejött új cégek nem tudtak, illetőleg nem akartak csatlakozni.

 

A Szövetség első tíz éves fennállása alatt jellemzően a kis- és közepes méretű társas magáncégeket tömörítette, valamint kezdetben ellátta - Gyáriparosok Országos Szövetsége néven - a magyar gyáriparosok érdekvédelmét is. Ez utóbbi feladat az akkori időben inkább potenciális lehetőségként funkcionált.

 

A VOSZ a megalakulásának társadalmi körülményei miatt helyi (megyei, regionális) szervezetek nélkül központilag, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták.

 

A Szövetség megalakulásának első három éve alatt kiépítette megyei szintű szervezeteit és országos szakmai tagozatait. A tagság igényének megfelelően - a gazdasági-politikai átalakulás specialitásaira tekintettel - a későbbiekben, 1997.év végéig az országos szakmai tagozatok töltöttek be hangsúlyos szerepet, míg a megyei szervezetek többsége működése háttérbe szorult.

 

1998-ra kialakult polgári társadalom, a piacgazdaság kiépítése új helyzet elé állította a Szövetséget. Az európai közösséghez csatlakozásra felkészülés előtérbe helyeződésével is a Szövetség belső megújulást, tagrevíziót és tagtoborzást végzett, teljesen új alapszabályt alkotott. Ennek eredményeképpen tagvállalatai jellemzően a középes és nagyvállalkozások lettek, de jelentős a kisvállalkozói kör is. Érdekképviseletét kiterjesztette valamennyi vállalkozásra, jogi státusukra tekintet nélkül és ennek megfelelő új testületeket, tisztségeket választott. Az új érdekképviseleti feladatkörnek jobban megfelelő nevet vett fel. Az új név: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége lett. Az európai igényekhez igazodó szervezeti rendszert hozott létre a tagság, szakmai és regionális (megyei, helyi) szervezeteket.

 

Az első tíz év főbb törekvései

 

A VOSZ a rendszerváltást követő tíz év alatt komoly eredményeket ért el szakmai javaslataival, a kormány és a törvényhozás előtt. Több tagja részt vett a rendszerváltást követő Országgyűlésben képviselőként. Képviselői törvényjavaslatainak közel egyharmadát elfogadta a Parlament. Ezek között legnagyobb hatású volt a magyar tulajdonú vállalkozásokat érintő 2 évre szóló 50 %-os nyereségadó kedvezmény.

 

Élenjárt az első Privát Expo megrendezésével, ami az akkori időben komoly mértékben szolgálta a magánvállalkozások megjelenítését a gazdasági szereplők között, továbbá a bel- és külföldi piacépítést. A Budapesti Nemzetközi Vásár kebelén belüli Privát Expo az első megjelenést követően még több évig látványosság volt, mígnem a magyar gazdaság szerkezeti átalakulása ezt fölöslegessé tette.

 

A magyar gazdasági és politikai rendszerváltás sajátos velejárója volt, hogy az 1990-es évek elején az érdekharcok nem elsősorban a klasszikus nyugat-európai munkavállalók-munkaadók ellentétpárban jelentkeztek, hanem az átalakuló állam és a szociális partnerek között. Ennek csúcspontja volt az u.n. taxisblokád, melynek tárgyalásos megoldásában és az elfogadott dokumentumok szakmai előkészítésében a VOSZ vezető szerepet vitt. Ez a tapasztalat a későbbi konfliktus-megoldási, konfliktus-megelőzési munkában modellként szolgált és beépült a megalakult új tripartit intézmény működésébe, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájába, ahol kezdetben 8 majd 6 szakszervezeti tömörülés és 9 munkaadói érdekképviselet - köztük a VOSZ -, valamint a kormányzat tárgyalt a legfontosabb törvénytervezetekről és egyéb, a munka világát érintő ügyekről.

 

Ebben a ciklusban a VOSZ két esetben készített komplex gazdasági koncepciót 1990-ben "Ne szegényedjünk, van más alternatíva is", 1993-ban " Egy vállalkozói alternatíva" címen. E programok megállapításainak egy része a mai időkben is időszerű. Pl: "Halaszthatatlan a nagy elosztási rendszerek reformja. Versenyelőnyt a magyar kisvállalkozóknak".

 

1991-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szövetség (ILO) álláspontját is figyelembe véve a VOSZ felvételt nyert az ILO európai szervezetébe, az IOE végrehajtó bizottságába. Ennek nyomán lehetett a VOSZ 1996-ban Budapesten rendezett Európai Regionális Találkozó házigazdája. Ez is alapul szolgált széleskörű nemzetközi kapcsolatai kialakításához.

 

A VOSZ kezdeményezője volt és érvényes aláírásgyűjtési akciót is szervezett az 1996.évre tervezett Budapesti Világkiállítás megrendezéséért, mely az Országgyűlés későbbi döntése miatt elmaradt.

 

1993-tól másfél cikluson keresztül egészen a megszüntetéséig a VOSZ képviselőket küldött a társadalombiztosítás két önkormányzatába. Képviselői elismerésre méltóan dolgoztak mind az önkormányzati szereplők, mind a felügyeletet ellátó állami, parlamenti szervek megítélése szerint.

 

A VOSZ 1990-től törekedett arra, hogy tagja lehessen az Európa Parlament melletti vállalkozói tömörülésnek, az UNICE-nek. Egyéni indulását később egyeztetve az Érdekegyeztető Tanácsban lévő munkaadói szövetségekkel közös nemzetközi szervezet létrehozása mellett döntött és ez a szervezet lépett be az UNICE-ba. A szervezet Magyar Munkaadók Nemzetközi Szervezete néven (CEHIC) azóta is egzisztál és koordinálja az országos reprezentativitással rendelkező munkaadói érdekképviseletek nemzetközi tevékenységét, így a VOSZ-t is.

 

 

 

 

A VOSZ történetének második szakasza 1998-ban kezdődött a megreformált Alapszabály és szervezeti struktúra alapján. A Szövetség munkájában a fő hangsúlyt az országos lobbi-feladat mellett a tagság szolgáltatási igényeit kielégítő tevékenységre, a regionális (megyei, helyi) és szakmai szekciók működtetésére helyezte át. Az európai normáknak megfelelő működés makroszinten és helyi szinten a következőkkel járt.

 

A VOSZ növelte szakértői bázisának, szervezeteinek körét és így az országos törvényalkotáson túl a helyi törvénykezésben pályázati kérdésekben, érdekegyeztetésben is hallatja szavát. A legfőbb törekvések közé tartozik a kis- és középvállalkozások európai csatlakozásra felkészítése, tőkeerejük, piacképességük növelése, továbbá a nagyvállalatok speciális igényeinek képviselete. Ehhez az országos szakmai szekciókban készülő javaslatok adnak különösen jó alapokat. A megalapozott javaslatokat igazolja, hogy a törvényhozás a VOSZ javaslatára fogadta el a kisvállalkozásokat kedvezményező 10 millió forintig szóló beruházási adómentességet.

 

A VOSZ fontosnak tartja a szétaprózódott munkaadói szervezetek integrációját. Ezért több tucat szakmai érdekképviseleti szövetséggel kötött együttműködési megállapodást vagy tagsági viszonyt. Ezek közül kiemelkedő a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségével (STRATOSZ) kialakított együttműködés (közös székhely, egyeztetett fellépés, stb.). Mindezek nyomán a VOSZ az ország legtámogatottabb érdekképviseleti szervévé vált. Ezt bizonyítja - többek között - hogy a 2000. évben a VOSZ jószolgálati közreműködésével lehetett elkerülni a fuvarozók demonstrációját és közvetíteni a kormány és a fuvarozói, érdekképviseletek között, a felek kölcsönös megelégedésére, a szakma javára.

 

Az érdekegyeztetés új formái alakultak meg 1999-től. Megszűnt az Érdekegyeztető Tanács és helyébe Társadalmi Párbeszéd öt tanácsa lépett, mint új intézményrendszer. A VOSZ ezekben is fontos szerepet vállalt. Ide tartozó, hogy a versenyszféra két legfontosabb szakszervezetével is kötött a VOSZ együttműködési megállapodást a konfliktuskezelések és a kollektív szerződések előtérbe helyezésével összefüggésben.

 

Gazdasági, gazdaságpolitikai szempontokból is rendkívül fontos lépésnek tartja a VOSZ, hogy az országos hálózattal rendelkező, 1,2 millió tagot tömörítő Nyugdíjasok Országos Képviseletével is szinte napi kapcsolatot tart.

 

A Szövetség fejlődését követték a tagsági szolgáltatások. A tagsági szolgáltatások sokrétűek. Országos és helyi szintű információk adásától, a képzésig, az üzleti partnerközvetítéstől a nemzetközi piackutatásig, VOSZ havilap kiadásáig, pályázatok készítéséig, az ingyenes és a térítéses szolgáltatások széles körét biztosítja a Szövetség. A legújabb törekvések eredményéhez tartozik a vállalkozók kedvezményes bekapcsolása a nemzetközi üzletláncokba, nagyvállalatokkal való együttműködésbe (beszállítói programok), vállalkozói hitelkártya (Széchenyi Kártya) rendszer bevezetése a kisvállalkozások tőkehiányának enyhítése céljából, a széles körű elektronikus szolgáltatói hálózat kiépítése.

 

A VOSZ nemzetközi tevékenysége is szélesedett. Az európai közösség országai érdekképviseletein kívül különösen élénk, konkrét üzleti együttműködéseket sikerült létrehozni a szlovák, szlovén, román, ukrán területek gazdasági érdekképviseleteivel tagjaink érdekében. A VOSZ képviselői rendszeresen résztvesznek az utóbbi időben a távolkeleti országokba irányuló kormánydelegációkban. Ez is a piacépítés, piacbővítés egyik jövőbeni lehetősége.

 

A Szövetség megerősödését, elismertségét jelzi, hogy 1999-ben rangos kitüntetést alapított, melyet minden évben a kancellária miniszter részvételével vehetnek át az "Év Vállalkozója díjat" elnyert vállalkozások képviselői. 2003. évtől kezdődően a VOSZ elnöksége dönti el a civil kezdeményezésre létrehozott legrangosabb magyar díjban, a Príma Primissima díjban részesített magyarországi írókat, művészeket, alkotókat, a kultúra, a tudomány kiemelkedő képviselőit.

 

A VOSZ fontos szerepet játszik a 2002 júliusában újólag létrehozott Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában.

 

A VOSZ 2003. évi Küldöttgyűlése elfogadta azt a komplex programot, melyet a 2003-2006. évi országgyűlési ciklusra ajánl a politikai és gazdasági döntéshozók figyelmébe. Ennek ismertetése, propagálása a jelenlegi feladatok alapja.