forrás: vehir.hu
Miközben összeurópai probléma a fiatalok munkanélkülisége, Magyarországon kiemelkedően aggasztó a helyzet. Az 1 millió magyarországi vállalkozó csupán 27%-a 40 év alatti. Gazsi Attilát, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnökét kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről.
A héten írtunk arról, mennyire kevés fiatal vállalkozik ma itthon, annak ellenére, hogy nagy szükség lenne rájuk. Kedden hasonló témában tartottak tájékoztatót a Széchenyi Programiroda és az Enterprise Hungary munkatársai. Ők a fiatal vállalkozóvá válás megkönnyítéséről beszéltek. A kialakult helyzet nem túl rózsás, épp ezért az okokról egy olyan embert kérdeztünk, aki rálát a problémára.
– Fontos lenne a fiatalok aktiválása a vállalkozói szempontból, mert nincs utánpótlás. Ez aktuálisan lehetetlennek tűnik, ugyanakkor égető kérdés. A jelenlegi helyzetért az elmúlt 30 év is felelős, hiszen az 1990 utáni években a vállalkozók egy csoportja jelentősen lejáratta ezt a "foglalkozást". A vállalkozó kifejezés – egy időben – szinte szitokszónak számított, szinonimája volt a bűnözőnek – kezdte beszélgetésünket Gazsi Attila, aki az irodájában fogadott minket.
- Ebből a gödörből szépen jövünk ki, de azt gondolom, hogy még mindig van egy pejoratív értelme, ami megnehezíti a munkánkat, és emiatt a vállalkozóvá válás kevésbé szexi a fiataloknak. A másik probléma az otthonról hozott, kádári pesszimizmus.
Jellemző, hogy a magyar családok a „tanulj fiam, hogy ne kelljen dolgoznod” mantrát ültetik el a gyerek fejében. Nyilván nem ezért kell tanulni, hanem hogy minél értékesebb munkája legyen az embernek, vagy megszerezze a felsőfokú végzettséget, ám ennek teljesítése nem mindig fér össze a vállalkozási hajlandósággal. Az a kép él a fejekben, hogy az értelmiségi identitás nem fér össze a vállalkozóival. Ez – persze – nem így van, a tanulás és a vállalkozás nem egymást kizáró tényezők. Attól lesz valaki jobb vállalkozó, minél kreatívabb, minél tanultabb, minél bővebb a cselekvési eszköztára, és minél szélesebb körű általános tudással rendelkezik.
– A fiatalok vállalkozóvá válását egy másik társadalmi sajátosság, a felelősség áthárítása is akadályozza, ami tulajdonképpen „a mindenért a másik a felelős”szemlélet. Ha valami nem sikerül, azért az állam, a külföldiek, a kisebbségek, de minimum a háttérhatalmak a felelősek, ha pedig valaki sikeres lesz, akkor biztos, hogy segítették, vagy szerencséje volt. A magyarok gyakran hirdetik magukról, hogy mennyire kreatívak, és milyen sokat adtak a világnak, de ez átlagosan nem igaz. Néhány kiemelkedő példára büszkék lehetünk, de a személyes sikerért mindenkinek magának kell tennie.
Az előbbiek objektíve gátolják azt, hogy ha valaki kikerül az iskolapadból, vállalkozó legyen – fejti ki véleményét Gazsi Attila.
– 2008-tól indult és jelentősen elhúzódott az a gazdasági válság, ahol a munkavállalók is rosszul jártak, de a vállalkozók még nagyobbat buktak. Ez a kockázatvállalási hajlandóság jelentős csökkenésével együtt, benne maradt a társadalomban. „Amíg alkalmazott vagyok, addig kevesebb kockázatot kell vállalni, és kényelmesebb is, míg a vállalkozó minden energiáját és erőforrását a vállalkozására fordítja.”
Külső körülmények és oktatás
– A gazdasági körülmények is hozzájárulnak, vagy ellehetetlenítik, hogy az egyénben meglévő vállalkozási hajlandóságból tényleges vállalkozóvá váljon valaki. Jelenleg aki nagyobb kockázati hajlandósággal rendelkezik, általában nyugatra megy, hisz ott könnyebb alkalmazottként, néhány évnyi befektetéssel fixen 2000 eurót megkeresni havonta. Ez nem biztos, hogy jó döntés, ugyanakkor érthető a fiatalok részéről – felelte arra kérdésre a VOSZ megyei elnöke, hogy akkor csak a fejekben van-e baj.
– Itthon még nem alakult ki az az oktatási kultúra sem, ami segítené a vállalkozás irányába haladást. Nincsenek meg azok az órák és vállalkozási alapismeretek, amiket akár az általános iskola felső tagozatában is érdemes lenne tanítani. Nyilván nem a számlakészítést kellene tanulni, hanem olyan feladatokat megoldani, ami hosszútávon gondolkodást és a kreativitást segíti, ami felméri, hogy mennyire kockázatvállaló az egyén. Természetesen nem mindenki alkalmas vállalkozónak, de az alapos pályaorientáció rendkívül fontos. A fiataloknak segíteni kell, hogy körültekintő döntést hozhassanak a nagy kérdésben: merre érdemes tovább menniük?
– Az oktatásban nem csak a vállalkozói jellegű képzés hiányzik. Úgy látom, a poroszos nevelés hátránya, hogy túl sok olyan tárgyi tudást tanít, amire később alig, vagy egyáltalán nem lesz szükség. Kicsit sem nevel a kreativitásra, az összefüggések keresésére és csapatmunkára. Az órákon kevés az olyan nyitott kérdés, ami a gyerekeket gondolkodóvá tenné. Ez keretbe zárja az embert – mondja kétgyermekes apaként.
– Sarkosítva, amit évente a tankönyvekre költünk, annak egy részét lehetne inkább tabletekre és applikációkra fordítani. Így a gyerekek kreatívabb és élvezetesebb módon tanulhatnák a tantárgyakat, hisz attól lesznek alkotók, értékteremtők, vállalkozásra hajlamosak az emberek, ha megtanulnak gondolkodni, alternatívák között dönteni, kockázatot vállalni. Jelenleg talán a matematika az, amely ezt a kreativitást valamilyen szinten fejleszti, bár azt elég statikusan és szárazon – teszi hozzá kritikusan, majd megjegyzi: amíg a magyar oktatás nincs felkészülve a digitális világra, addig nem várható, hogy a negyedik ipari forradalom hozta változást sikerrel vegyük.
Túlidealizált, trendi példák
Gazsi Attila szerint kevés a pozitív hazai példa vállalkozásokra, ha vannak, azok is kénytelenek külföldre menni. Az ideák pedig ráadásul sokszor annyira elérhetetlenül grandiózusak, mint a 30 éves korára milliárdossá váló Zuckerberg Facebookja.
– A Prezi, a LogMeIn és a Ustream rendkívüli, követendő magyar példák, vállalkozó szellemű, többnyelvű, többlaki fiatalokkal, akik hidat képeznek az analóg és a digitalizált világban élők, valamint a tengerentúli, működő üzleti kultúra és a hazai között, de nem csak startup létezik a világon. A startup manapság nagyon trendi és a jövő szempontjából nélkülözhetetlen, de ezeken kívül is van egy nagyon népes vállalkozói világ. Alig esik szó azokról, akik például 2-3 fővel elindítottak egy építőipari vállalkozást, és 5 év alatt elérték, hogy saját eszközeik, gépeik legyenek. Ők ma megbecsült vállalkozónak számítanak és van jövőképük.
Elrettentő adminisztráció
– Az élethosszig tartó adminisztratív tehertől is sokan megijednek már azelőtt, mielőtt vállalkozásba kezdenének. A VOSZ évek óta hangoztatja, hogy hosszútávon ez európai és világ összehasonlításban is versenyhátrányt jelent, hiszen annyi jogszabálynak kell megfelelni, amit egyedül, kezdő vállalkozóként lehetetlen betartani. Jó lenne minél több olyan szabályozás, ami a vállalkozások megindítását, az elindulást segítené. A 25 év alatti vállalkozókat támogatni kell minden téren, ami segíthet, az adókedvezményektől a pályázati lehetőségeken keresztül a finanszírozási lehetőségek megteremtéséig.
– Sokkal több elérhető forrásra is szükség volna a vállalkozási kedv felélesztéséhez. Szinte az összes vállalkozás forráshiányos ma Magyarországon, egy kezdő vállalkozás pedig külső forrás nélkül nem tudja még finanszírozni magát. A válság óta annyira komoly lett a kockázatkerülés a bankok részéről is, hogy csak az állami segítség lehet a megoldás, de erre is leginkább csak ötletek és tervek vannak. Esetleg létre lehetne hozni egy fiatalokat segítő Széchenyi Kártyát is.
Megoldás és jövő
Ami a fiatal vállalkozókat illeti, a kritika és a vélt hiányosságok ellenére Gazsi Attila (aki egyben a VOSZ országos elnökhelyettese is) nincs elkeseredve a jövőt illetően. Szerinte egyre jobban beépül a köztudatba a vállalkozások fontossága és értékteremtő képessége. A Nemzetgazdasági Minisztérium a VOSZ-szal karöltve jelenleg egy olyan programon dolgozik, melynek során azokat a vállalkozókat gyűjti össze, akik a pozitív példákat osztályfőnöki órák keretein belül tudják átadni a diákoknak.
– Ami az oktatás hiányában eddig benne volt, most úgy tűnik, elkezdik csepegtetni. Nem annyira rossz a helyzet, de többet kell tenni azért, hogy a fiatalok merjenek vállalkozni. Az EU-ban a munkavállalók a 79%-át a kkv, adja, itthon ez az arány 70%. Az EU-ban 71% körüli a hozzáadott érték, Magyarországon ez 50%. A társadalmi mobilitáshoz és fejlődéshez fontos, hogy legyenek vállalkozások és fiatal vállalkozók. A Bridge Budapestnek és a FIVOSZ-nak (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) vannak jó kezdeményezései, jó példákkal állnak elő, de sokkal többet elvárni tőlük sem lehet.
– A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége hamarosan megújítja a vosz.hu oldalát, ami a VOSZ tagokon kívül az összes vállalkozónak információval szolgál majd, így a fiataloknak is tud segítséget nyújtani. Emellett elképzelhető az is, hogy hamarosan elindul egy egyetemi kkv-menedzser képzés is.
2016-12-05 10:00:00 |
 |
