A magyarországi munkaerő-piaci helyzet általánosságban is nyugtalanító, de sok szakmát érintően inkább kilátástalan. A probléma megoldása rendkívül bonyolult, az eddig hozott kormányzati intézkedések is jobbára tüneti kezelésre jók, például a szerb és ukrán állampolgárok munkavállalásának egyszerűsítése, a mobilitás célú lakhatási támogatás, vagy az élőmunkát terhelő adók csökkentése. A jelentősebb beavatkozás, reményeink szerint a választásokat követően elindul.
Van mihez nyúlni, kezdve a közfoglalkoztatás visszaszorításától, a közszféra jelentős karcsúsításán keresztül az oktatás és szakképzés reformjáig. A hosszabb távon hatásos elképzelések mellett, szükség van több olyan gyorsan megvalósítható tervre, melyek azonnali segítséget nyújt és enyhíti a munkaerőhöz jutás problémáját. Ilyen típusú - nem megoldás, de számba vehető - eszköz a 2017. július 1-től hatályos, Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek megalakítását és működését rögzítő jogszabály.
A feszítő munkaerőpiaci helyzetben sikeres lehet az iskolaszövetkezeti mintára létrejött modell, mivel a nyugdíjas szövetezetek megalakulásával több tízezer aktív, dolgozni kívánó nyugdíjas juthat állandó, vagy időszakos munkákhoz, rugalmasan, elképzeléseiknek megfelelően. Ennek megfelelően a munkadók is új, gyorsan beilleszthető eszközt kaptak a munkaerőigény kielégítésére. A szövetkezetek tagjai kedvező adózási lehetőségek mellett, tisztes jövedelemre tehetnek szert, illetve az aktív évek során megszerzett munkatapasztalatukat és szaktudásukat a szövetkezet keretei között adhatják át a fiatalabb korosztálynak. Tehetik mindezt úgy, hogy nem kell lemondaniuk a korábbi évek során kiérdemelt nyugdíjukról sem. Az új szövetkezetekhez csatlakozhat bárki, aki öregségi nyugdíjban részesül, ideértve azon nőket is, akik 40 éves jogviszony után mentek nyugdíjba.
További apropó - az iskolaszövetkezeti modellt átvevő - Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek elterjedésére, hogy a nyári diákmunka bőség az első tanítási nappal jelentősen visszaesik. A legtöbb munkaerőpiaci szakértő szerint a kieső munkaerőre a nyári időszakon kívül is jókora igény mutatkozik, ennek pótlását a mára már jól szervezett nyugdíjas szövetkezetek, kiegészítő munkaerőként részben fel tudják váltani, részben a két korosztály a tanév közben is nagyon jól kiegészítheti egymást. Az előzetes felmérések azt mutatják, amíg az idősebb korosztály elsősorban a reggeli, napközbeni munkavégzést preferálja, addig a diákok, ha iskola mellett is vállalnak munkát, akkor a délutáni, esti órákban, illetve hétvégén tudnak leginkább dolgozni.
Az elmúlt másfél hónapban már több Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet is létrejött, országosan elsőként a Szomszédok nyugdíjasszövetkezeti hálózat, mely minden megyeszékhelyen elérhető ügyfélszolgálati irodával rendelkezik, a hozzáférhető munkák száma rohamosan bővül, a szolgáltatással kapcsolatos visszajelzések megnyerőek.
Véleményem szerint, rövid távon, a hasonló elképzelések vezethetnek a munkaerőpiac stabilizálásához, van még vitalitás az atipikus foglalkoztatási formákban, de mindez csak időszakosan segít, szükség van a halogatott kormányzati intézkedések meghozatalára.
A feszítő munkaerőpiaci helyzetben sikeres lehet az iskolaszövetkezeti mintára létrejött modell, mivel a nyugdíjas szövetezetek megalakulásával több tízezer aktív, dolgozni kívánó nyugdíjas juthat állandó, vagy időszakos munkákhoz, rugalmasan, elképzeléseiknek megfelelően. Ennek megfelelően a munkadók is új, gyorsan beilleszthető eszközt kaptak a munkaerőigény kielégítésére. A szövetkezetek tagjai kedvező adózási lehetőségek mellett, tisztes jövedelemre tehetnek szert, illetve az aktív évek során megszerzett munkatapasztalatukat és szaktudásukat a szövetkezet keretei között adhatják át a fiatalabb korosztálynak. Tehetik mindezt úgy, hogy nem kell lemondaniuk a korábbi évek során kiérdemelt nyugdíjukról sem. Az új szövetkezetekhez csatlakozhat bárki, aki öregségi nyugdíjban részesül, ideértve azon nőket is, akik 40 éves jogviszony után mentek nyugdíjba.
További apropó - az iskolaszövetkezeti modellt átvevő - Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek elterjedésére, hogy a nyári diákmunka bőség az első tanítási nappal jelentősen visszaesik. A legtöbb munkaerőpiaci szakértő szerint a kieső munkaerőre a nyári időszakon kívül is jókora igény mutatkozik, ennek pótlását a mára már jól szervezett nyugdíjas szövetkezetek, kiegészítő munkaerőként részben fel tudják váltani, részben a két korosztály a tanév közben is nagyon jól kiegészítheti egymást. Az előzetes felmérések azt mutatják, amíg az idősebb korosztály elsősorban a reggeli, napközbeni munkavégzést preferálja, addig a diákok, ha iskola mellett is vállalnak munkát, akkor a délutáni, esti órákban, illetve hétvégén tudnak leginkább dolgozni.
Az elmúlt másfél hónapban már több Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet is létrejött, országosan elsőként a Szomszédok nyugdíjasszövetkezeti hálózat, mely minden megyeszékhelyen elérhető ügyfélszolgálati irodával rendelkezik, a hozzáférhető munkák száma rohamosan bővül, a szolgáltatással kapcsolatos visszajelzések megnyerőek.
Véleményem szerint, rövid távon, a hasonló elképzelések vezethetnek a munkaerőpiac stabilizálásához, van még vitalitás az atipikus foglalkoztatási formákban, de mindez csak időszakosan segít, szükség van a halogatott kormányzati intézkedések meghozatalára.
Gazsi Attila
elnökhelyettes
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
2017-08-23 11:00:00 |
 |
